Húsvéti üdvözlet

Első osztályosok beiratkozása a 2021/2022. tanévre

 

Az első osztályosok beiratkozásának idejét a 2020/2021. tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII.11.) EMMI rendelet 7.§-a határozza meg.

Ennek értelmében a 2021/2022. tanévre az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozás ideje:

2021.április 15. (csütörtök)
2021.április 16. (péntek)

A részletekről később adunk tájékoztatást.

A víz világnapja

"Tükör vagyok, arcod vagyok.

Hullám és híd, part és a víz.

Erő és báj, folyó és táj,

úszás és merülés,

áldás és könyörgés,

értened kell!

Víz vagyok.

Őrizned kell!"

(Lehoczky János)

A víz minden ember számára mást jelent. A háztartásokban, az iskolákban, a munkahelyeken a víz jelenthet egészséget, higiéniát, emberi méltóságot, termelékenységet.

Vallási, kulturális és spirituális helyeken a víz az összekötő kapocs a teremtés, az egyén és a közösség között.

A természetben a víz harmóniát teremt, életet hoz és segíti a természeti kincsek megőrzését.

Napjainkban a víz óriási veszélynek van kitéve, az egyre növekvő népesség, az ipar és a mezőgazdaság  vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind fenyegetést jelentenek rá.

Tudatosítsuk és tiszteljük a víz ezerféle jótékony hatását, vizsgáljuk meg, hogyan járul hozzá mindennapi életünkhöz, értékeljük jelentőségét és gondoskodjunk védelméről! A víz érték! Becsüld meg! 

(Forrás:http://vizvilagnap.hu/)

"Kezdetben volt a víz; a vízből lett minden, és minden a vízbe tér vissza." 

(Thalész, ie. VII.sz)

Emlékezzünk!

"Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot! 

Nagyapáink és apáink,
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt. 

Csattogjatok, csattogjatok,
Gondolatink szárnyai,
Nem vagytok már többé rabok,
szét szabad már szállani. 

Magyar történet múzsája,
Vésd ezeket kövedre,
Az utóvilág tudtára
Ottan álljon örökre."

(Petőfi Sándor: 15-dik március,1848)  (részlet) 

Különös dolog a nemzeti ünnep, hiszen régen történt eseményekre emlékezünk. Nem egyszerű dolog átérezni azok jelentőségét ennyi év távlatából. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan nemzeti ünneppé.

Mi is történt 1848. március 15-én?

A Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer és Heckenast nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi költeményét, a Nemzeti dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

"Nagy idők. Beteljesült az Írás

Jósolatja: egy nyáj, egy akol.

Egy vallás van a földön: szabadság!

Aki mást vall, rettentőn lakol.

Régi szentek

Mind elestek,

Földúlt szobraik kövébül

Uj dicső szentegyház épül,

A kék eget vesszük boltozatnak,

S oltárlámpa lészen benne a nap!"

(Petőfi Sándor: 1848) (részlet)